2018. február 12., hétfő

Divatos + új + olcsó = kommersz

Akik követik a blogot, tudják, hogy kis szabadságot vettem ki magamnak.... Megvan ennek az oka. Bár a munkámat a mai napig szeretem,  és továbbra is imádom a különdleges enteriőröket, az extravagáns megoldásokat, kicsit ki kell tisztítani a fejemet.

Ennek a blognak az a célja, hogy segítsen eligazodni a ma divatos irányzatokban, segítsen hozzájutni azokhoz a tárgyakhoz / ötetekhez / kereskedőkhöz / szakemberekhez, amiken / akiken keresztül magatok is megvalósíthatjátok álmatok otthonát.  De mostanára egy kicsit elbizonytalanodtam. Nem vagyunk-e mi, bloggerek is jelentősen felelősek abban, hogy a különböző oldalon megtalálható szuper kommersz otthonokat skandináv letisztultsággal, ötletes eklektikus, stb...  jelzőkkel felmagasztalják, csak mert valaki képes összeválogatni a filléres kínai kínálatból egy színeiben stimmelő lakást, ahol a különleges és kézműves tárgyak és anyagok filléres ócskaságokká alacsonyított másolatai virítanak.

El vagyok keseredve, mert azt látom, hogy ez a kommersz ömlik ránk mindenhonnan, hogy semmi nincs biztonságban, ami szép, ami különleges, mert hamarosan jönnek a másolatok, és elözönlik a piacot magukkal rántva az eredetit.

A mára elterjedt és felgyorsult gyakorlat miatt muszáj felülvizsgálnom öt évvel ezelőtti álláspontomat (ITT). Én régen tényleg és őszintén azt gondoltam, hogy nem bűn, nem ciki másolatot venni egy-egy bútordarabból. Nekem is van... Jacobsen  egg chair replicám, meg kamu Serge Mouille lámpáim. És tudjátok mit? A mai tendenciát tekintve, és amivé ez az egész intézményesített másolat piac vált, meg kell mondjam, hogy ejutottam oda, és be kell valljam: igenis bánom! Szép lassan keresek helyettük eredeti különlegességeket, és meghirdetem ezeket, vigye, aki kéri, aki szeretné, aki nem bánja, hogy ezzel klasszikus darabokat vulgarizál.

Mára, ha valami szép, és az ízlés- és véleményformálóknak tetszik , hamar bekerül a közízlésbe a felgyorsult információáramlásnak köszönhetően. Nagyon kevés idő telik el, mire a gagyi piac ráteszi a mancsát egy-egy ilyen darabra, és megindul az ócska másolatok tömegtermelése.  A fennti kis montázsba éppen és pont összeraktam egy ilyen lakást - minden van benne, amivel ma egy "ízlésees" lakást hirdetnek: metró csempe, kamu cementlap, laminált francia parketta, Eames replica szék, műanyag ezüst tükör, ipari jellegű lámpák, kamu Beni Ourain szőnyeg, meg interneten rendelhető ócska kárpitozott fotel...

De mi köze a fenti képnek ezekhez?
 

Hát igen... Semmi.... 

És kicsit szégyellem is magam... Mert egy csomó általam tervezett lakásban/irodában ott figyel egyik-másik kamu cucc. Kamu burkolat, kamu bútor, kamu tükör, kamu valami. Talán azzal menthetem magam, hogy én igenis veszem a fáradságot, hogy különleges, eredeti darabokkal kombináljam őket, de őszintén mondom, nem vagyok benne biztos, hogy jár nekem felmentés. 

Szóva ez a poszt most kicsit arról szól, hogy bizonyos frontokon visszavonulót fújjak, hogy szembenézzek azzal, ami valamennyire az én felelősségem is a ma kialakult ócska-kultuszban, ugyanakkor nagyon szeretném, ha ennek a posztnak (is) pozitív kicsengése lenne... 

Mindenkit szeretnék arra buzdítani, hogy ha tetszik neki valami, akkor ne az eredetire hajazó ócska másolatokat vásárolja, hanem próbáljon meg ilyen-olyan helyeken, használt bútorok között, ötletes új bútorok között (igen, inkább IKEA!!!) alternatívát keresgélni... 

És, ha nincs pénze franciaparkettára, ne akarjon franciaparkettát. Keressen olyan alternatívát, ami nem olyan ciki mint a panelokból összeillesztett laminált másolat. Ne vegyen a nomád gyapjúra hasonlító gagyi műanyag szőnyeget, hanem válasszon egy egyszerűbbet - pl. egy sima krém színű shaggyt, ami nem akar másnak látszani, mint ami. 


Például a fennti képen egy stílusában hasonló, de nem "kamu" lakást állítottam össze... A kék fotel a társadalmi szerepvállalásáról is híres Remodel kínálatából érkezett (ITT), a szőnyeg egyszerű és olcsó Mömaxos (ITT), a fehér szék az Ikea terméke (ITT), a képen szereplő blondel tükörhöz hasonló a Vaterán időről időre felbukkan (ITT), de érdemes keresni a Jófogáson, a Galéria Savarián, vagy személyesen az Ecserin és az egyéb bolhapiacokon. Ha már ipari lámpát választunk, legyen eredeti az ArtKraft kínálatából (ITT), mellé egyszerű fromavezetésű modern lámpákat válasszunk például a Rábaluxtól (ITT), és az étkezőasztalért is érdemes kicsit jörbejárni a boltokat, és az se baj, ha olyan helyről választunk, amelyik jellemzően replicákkal, olcsóbb kínai cuccokkal dolgozik, csak tudjuk kiszűrni a kommerszebb dolgokat (ITT). A parketta - ha nem telik svédpadlóra - legyen valamilyen egyszerű, de élethű erezésű laminált padló. Egy sima fehér csempében, és egy finom betonhatású szürke járólapban se fogunk csalódni hosszú évekig. Ráadásul ez utóbbin remekül mutat egy szőnyeg, amelyet ugye az éppen aktuális ízlésünkhöz/divatunkhoz tudunk igazítani, akár a fürdőszobáról, akár a konyháról van szó... 

Összességében annyi tanácsot szeretnék adni, hogy ami mindenhol szembe jön, főleg, ha már megjelennek az olcsósított változatai, azoknak a betervezésével érdemes nagyon óvatosan bánni, mert onnan már nagyon hamar lecseng a divat, és elkezd cikivé válni, ami korábban annyira tetszett... És ezért érdemes egy-egy eredeti darabot is megvenni, ami hosszú évtizedekig elkísérhet minket. Mert vulgarizálhatják akármennyire az Eames székeket például - amikor már minden gagyi kitört lábú kínai másolat halmokban áll a szemétdombokon - na, az eredeti akkor is értéket fog képviselni... 

SHARE:

17 megjegyzés

  1. Válaszok
    1. Köszi! Asszem, van még benne pár hasonló... Nekem - közvetlenül a bloggerben - nem működik spell check sajnos. :(

      Törlés
  2. Igen!... Köszönöm!... Épp hasonló gondolatok foglalkoztattak mostanság. Jól esett a cikked ;) Örülök, hogy (tovább) nem csalódtam Benned!

    VálaszTörlés
  3. Pont ugyanerre jutottam! És már nem tudok jó szívvel nézni az Eames replikámra. Főleg, amióta személyesen megismertem az Eames házaspár egyik unokáját :)). Azóta kifejezetten lelkiismeretfurdalásom van a másolat szék miatt :)! Jól tetted, hogy megírtad ezt a posztot, Petra. Ráadásul a magyar kézművesek, művészek is olyan gyönyörű dolgokat készítenek, ha valakinek nincs pénze a külföldi designerekre. Én pl. imádom a Manohuis-os lányok munkáit. Neked meg köszi, hogy mindig az igényességet és különlegességet képviseled!

    VálaszTörlés
  4. lehet egyszerre is érvényes a két megközelítés. Amit 5 éve írtál, épp úgy rezonál az érzéseimmel, mint a jelenlegi írásod. Mert igenis szeretjük a szép formákat és az ügyes tervezők munkáit, legyen az megfizethető számunkra vagy sem. Amíg nem azért van replikám hogy; mint a LV táska esetében; megmutassam, hogy tudom mi az időt álló és kvázi kérkedjek vele, hanem mert számomra szép és funkcionális akkor miért ne legyen. Ahogy nem vásárolnék LV táskát, mert egyáltalán nem értem a felhajtást ami körülötte van, úgy nem vennék Togo kanapé garnitúrát sem, még ha lenne is annyi pénzem, mert egyszerűen nem tetszik.

    VálaszTörlés
  5. Köszi ezt a posztot, szerintem nagyon gondolatébresztő. Borzasztó nagy a felelősségetek nektek, akikhez az igényességet kutató otthontulajdonos inspirálódni jár. De szerintem nincsen semmi baj az "eltévelyedésekkel" sem, olykor-olykor az az elérhető, megfizethető, aztán az ember úgyis fejlődik (reméljük...), változik, érik, a stílus letisztul, könnyebben szabadul meg a gagyitól, hogy aztán inkább gyűjtögessen egy szép darabra. Vagy nekikezdjen a felújításnak, bútorrestaurálásnak. Szóval szerintem mindenki átmegy ilyenen, csak nem mindegy, hogy képes és akar-e változtatni, vagy beleragad a kommerszbe.

    VálaszTörlés
  6. Akinek nincs pénze eredeti és különleges méregdrága darabokra, annak marad a fenti. Mert azért az emberek többségének nincs pénze, mégis azért akad köztük aki vágyna stílusos, vagy legalábbis arra hasonlító otthonra. Petra te valószínűleg olyan társadalmi körökben mozogsz, akik megengedhetik az ilyen hóbortokat, de hidd el, sokan vannak ezen a körön kívül is, akik netán túllátnának a narancssárga panelfalon. Nem hiszem, hogy meg kéne kövezni azt, akinek csak a másolatokra futja, hiszen keményen próbálkozik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Olyan, mintha nem olvastad volna el a posztomat... Egy szóval nem mondtam, hogy drága darabokat kéne venni, vagy éppen eredeti műremeket. Annyit mondtam, hogy kerüljük a gagyit! Az ízléses lakberendezés nem azt jelenti, hogy másolatokkal vesszük körül magunkat, hanem éppen ellenkezőleg. Mindenki a pénztárcájához mérten legyen eredeti. A szónak minden értelmében.

      Törlés
  7. A divatot, trendeket eleve az utánzás és a menekülés kettőse mozgatja.
    Érdemes azért mérsékelten követni az aktuális trendeket, talán kevesebbet „inspirálódni”.
    https://www.nlcafe.hu/otthon/20140619/hogy-berendezik-a-sajat-otthonukat-a-profik/
    A lustábbak amúgy mindig jól járnak, nekik is biztosan tetszik a pinteresten a falhoz állított létra, meg a régi zsúrkocsi, meg van egy csomó ilyen példa, de lusták beszerezni, aztán meg már úgyis kínos lesz, szóval mindig csak azt a kis időt kell nyugiban kivárni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt nem értem, hogy az nlcafe-s lakásokat most rossz példaként emelted be? Mert amúgy megköszönöm, ugyanis - JÓ PÉLDAKÉNT elném ki mindet az olvasók számára... Szerintem mindegyik - beleértve a sajátunkat - szuper-eredeti. Az, hogy stílusában tetszik-e valakinek, vagy sem már más kérdés, ez egyéni preferencia. És naná, hogy vannak benne az aktuális trendeket követő darabok, amiket aztán - még mielőtt kínos lenne - lecserélünk másra, amikor úgy tartja kedvünk. Mert ez egy ilyen könnyed játék. Aki meg lustább, az maradjon a szülei koloniál bútorai között, ami már akkor is gáz volt, amikor megvették, de hátha nem kell több emberöltőt várni, mire divatba jön...

      Törlés
    2. Nem, dehogy, nem negatív példának tettem be a linket (remek nappalik) csak azért, mert akkor még egyenesen imádtad a replikákat, ezt nyilatkoztad a cikkben. És csak azt akartam dadogni, hogy nem a lelkiismeret kezd el hirtelen feltámadni, hanem akkor kezd el zavaró lenni, akkor fogjuk menekülőre, ha már túl sok a követő. De ezt Simmel okosabban megírta. Písz. üdv, Lovász László

      Törlés
    3. Elnézést a kirohanásomért. Már ott is támadást sejtek, ahol csak egy finom és amúgy jogos kritika fogalmazódik meg... :)

      Törlés
  8. Kedves Petra, godnolod, hogy az emberek nagy része Magyarországon tudja, hogy mi az az Eames szék, vagy Togo kanapé? Nekem az a meggyőződésem, hogy nem tudja, hanem bemegy a Jyskbe/Kikába/kínaihoz, etc. és kiválaszt valamit, amiről valószínűleg nem is sejti, hogy egy designer darab replikája, így fel sem merülhet benne, hogy inkább még spóroljon az eredetire.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez teljesen jogos... :) Akinek fogalma sincs, mit csinál, illetve pusztán a saját jóérzéséért készíti az otthonát, arról nem szól ez a poszt. Ez inkább azokhoz szól, akik dizájn tudatosak, és még ki is pakolják a nagyközönség elé, amit csinálnak, mint jó példa...

      Törlés
  9. Itt hangzott el a kulcsmondat: "nem a lelkiismeret kezd el hirtelen feltámadni, hanem akkor kezd el zavaró lenni, akkor fogjuk menekülőre, ha már túl sok a követő" Így van. Nem hirtelen az eredetire kezdesz el vágyni, hanem oda menekülnél a sokaság elől. A cikiség jelző akkor fogalmazódik meg benned, amikor már minden tarka kutya is olyat akar, mint te, amikor már nem akarsz azok közé tartozni, akiket tetszik vagy nem, kicsit lenézel. A tömeg, a proli, a tudatlan massza...vagy hívhatjuk akárhogy. És ezzel nincs is semmi baj, ez természetes. Csak az nem annyira korrekt vagy igaz, ha az eredeti darabok hirtelen felistenítése mögé bujtatjuk az emberundorunkat. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyetertek abszolut, de mintha valamilyen szinten Petra is bevallana ezt, hogy addig jo volt amig kevesek csinaltak ezt, de most mar mindent elaraszt a “kommersz” a “gagyi” az olcso replikak es kezd idegesitove valni, gondolom o tobb lakasban megfordul mint mi es ezert irja hogy probaljuk meg maskent...

      Törlés
  10. Kedves Petra, milyen igaz! Hálás köszönet a leírtakért, szuperül összefoglaltad, amit én csak érzek, pláne most, lakásberendezés közepén. Az (ITT) és (ITT) linkek nagyon hasznosak, még sok ilyet!
    Dora

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy írsz!

© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.