2017. szeptember 28., csütörtök

A konyhánk - egy jól bevált elrendezés

Saját (nem csak) hobbi lakberendezési kurzusaimon (www.tertanoda.hu - ez itt a reklám helye…) az egyik legnépszerűbb alkalom a "Tökéletes konyha" kurzus. Bevallom őszintén, nekem is ez a kedvencem mind közül, habár - és ezt a nagyon nagy számú, sokszor 4-5 alkalomra is, visszatérő résztvevők legitimizálják - mind nagyon hasznos és jó hangulatú. 

Én azért szeretek konyha elrendezést és tervezést tanítani, mert ez nem valamilyen elvont ízlésbeli kérdés, hanem kőkemény racionalitás, ami jól esik az én kis matekos agyamnak… Vannak alapigazságok, amiktől, ha eltérünk, a konyhánk nem lesz jól használható. Pont. Nincs olyan, hogy "de nekem ez így jobb…". Igen, az egyik embernek 90 cm magas konyhapult a jó, a másiknak 95. De ez is abból a tételből fakad, hogy "a kényelmes konyhapult csipőmagasságig ér", márpedig nekem máshol van a csípőm, mint a 180 cm magas Dorca barátnőmnek. 

Menjünk végig az új konyhán, mert - szerencsére - Dani közölte, hogy világbajnok lett. A bók még a legkevesebb, de azóta egyfolytában főz, amit a bérelt házunk - cukira dizájnolt, de ergonomikusan a béka segge alatt hagyott - konyhájában teljesen mellőzött. Szóval nagyon jól jártam.

Nem tudom, emlékeztek-e, de igazából már "papíron" is pont így nézett ki (ITT)… Azért még én is mindig rácsodálkozom, hogy a végeredmény tényleg olyan lesz, amilyet megálmodok. :) 

Az alaprajzi elrendezés semmit nem változott: 
Egyébként a falnézetek sem… Csak jobb lett a bepakolás a polcon… :)


Az eredeti terven (ITT) azt is pontosan megterveztem, hogy mi lesz belül. Na, az többé-kevésbé pont olyan lett, ettől egyetlen helyen, a mélyhűtőknél tértünk el. 

Induljunk el a "bárpultos" résztől.  A bekanyarodásba - a konyha irányából - egy sarokszekrényen túl egy elem fért el. Ebbe helyeztem be a mikrohullámú sütőt, amire mondhatnánk, hogy mekkora baromság, és igazunk is lenne, ha használnánk… De mi évek óta nem használjuk, és két dologra fogom: pattogatott kukoricát gyártani a gyerekeknek, és két másodpercre betenni a tojáshabot a madártejhez (ezt Stahltól lestem, és szuperül működik…). Na erre az évente két kezemen megszámolható alkalomra nem vettem százezrekért beépíthető mikrót, mert a szuper sütőnk típusában marha sokba fájna… 

Tehát, a mikró érkezik a felső polcra. Az irodából hozom át, ami a hétvégén költözködik véglegesen. Alatta maradt hely, ott most ásványvizek laknak. Akkora tárolókapacitást terveztem, hogy nem tudom "belakni" a konyha minden szegletét. 
A sarok elemben én a kiforgathatóst preferálom. Volt már dolgom úgynevezett "magic cornerrel" is, de az nekem körülményesebb. Igaz, azt mondják, az még jobban kihasználja a helyet, de nekem ez az egy mozdulattal kifordítható cucc sokkal egyszerűbb, és - amint látjátok - helyproblémánk amúgy sincs. 
Így kijön a két tálca, amelyen - mint látjátok - lábosokat, edényeket tartok:
Jó helyen vannak itt, mert közel a tűzhely, gyorsan kikapon és rárakom, nem kell extra mozdulatokkal bajlódnom. 

A következő fal a tűzhely fala. Itt fenn - a design kedvéért - szabadpolcos tárolás található. Nekem bevált a tányérok és bögrék elhelyezésére. A tányérok fedik egymást, így nem prosodnak, amúgy is sokat használjuk őket, a bögrék detto… Az alsószekrény látványra négy fiókból áll, a felső fiókoknál még egy-egy belső fiókot is kialakítottam, az egyiket az evőeszközök tárolására, a másikat a sütőpapír, folpakk, stb tartására… 

Ezen a képen látszik, hogy mindkét felső fiókba tetettem az asztalossal (szürke) gumilapot,  a bal oldali lett az evőeszközös, amibe a BLUM fémes evőeszköz rendszerét rendeltem. 
Ami még érdekes lehet, és ez új találmányom, de nagyon örülök neki, hogy rájöttem, hogy a kiskütyüknek az alsó fiókban milyen szuper helyük lesz az Ikea SKUBB fiókba való tárolódobozkáiban… Végre rendesen egy helyen tudom tárolni a mézeskalács formákat például… :)
Az alsó fiókok egyikében a lábosok tetejét, meg egy-két kütyüt (pl nokedliszaggató) tartjuk, a másikba jénaik és cserépedények kerültek. Meg valamiért most ott lakik a teáskanna, de az nem én voltam… :)

A konyhatervezés leglényegesebb momentuma, hogy a főzőlap és a mosogató között legyen egy nagyobb felület (90-120 cm). Itt fog a tényleges munka történni (megmosom - felvágom/feldolgozom - megfőzöm, ez a logikai sorrend). Ha becsukod a szemed, és átgondolod életed konyháit, meg amikor utáltál dolgozni az egyikben, biztos rá fogsz jönni, hogy ez a szakasz nem volt elég nagy, ez felszabdalta a munka menetét, ide-oda kellett rohangálnod. Ez olyan rossz, na… 

Menjünk át az ablakos konyhafalra. Itt az ablak ugyanolyan kicsike volt, mint a többi ezt mi kiszedettük, és jó nagyra cseréltük. Nem akartam bele osztást, ezért nem nyitható, de bukóra állítható. Ez nekünk nem gond, mert van a konyha mellett közvetlenül egy nyitható ablak, ha valamiért nagyra akarom tárni (pl. felgyújtottam volna valamit, bár - ezt most lekopogom - ilyet 20 éves korom óta nem csináltam, mondjuk akkor elég kemény volt a helyzet… ). Persze ehhez kellett az is, hogy átgondoltam, hogy le lehet mosni kívülről is a garázsbeálló tetejéről. 

Ide került a mosogató. Lefotóztam az ajtókat nyitva. No styling, szóval pont ennyire vagyunk rumlisak a hétköznapokban… :)

Megint egy sarokelemmel indítottunk. Alul-felül tálak és műanyag dobozok, cuccok. Melette a mosogatógép, amit ugye nem csak azért célszerű a mosogató mellé rakni, mert innen pakolod be a cuccokat, hanem mert közös az elfolyójuk, sarokszelepük. Mi itt tartjuk a tisztítószerek egy részét, és ide teszünk mindig egy papírzacskót, amiben a papír szemetet gyűjtjük. Nem vagyok híve a mosogató alá berakható szelektív szemetesnek, csak egy egyedülálló férfi háztartásában, egy család ugyanis fél nap alatt termel - sajnos - annyi szemetet, amivel minden egyes dobozkája megtelik. Nem beszélve arról, hogy használhatatlansága mellett még k. drága is. Lett nekem egy külön szekrényem a szemetesnek a mosogató mellett, ide pedig találtunk (a BLUM katalógusban, ha jól emlékszem, de ezt az asztalossal egyeztettem) egy megfelelően nagy, kihúzható szemetest, aminek két fachja van. Egyikbe a háztartási szemetet tesszük, a másikba a műanyagot. Pont jó méret! 

Haladjunk tovább, a beépíett konyhafal felé. Ezt eredetileg be akartam süllyeszteni gipszkartonba (magyarán körbe gipszkartonozni, miután elkészült), de arra jutottam, hogy sokkal szebb a helyiség szimmetriája, ha nem csinálom, így megkértem az asztalost, hogy inkább készítsen egy 2 cm vastag keretet körbe. 

A pult "belefut" a beépített falba. Itt hoztam egy kompromisszumot. Miután mindennek el kellett férnie az ablak alatti oldalon (mosogatógép, mosogató, szemetes), ebbe az irányba nem nyílhatott egy sarokszekrény. A beépített fal oldalán pedig fiókos elemekre volt szükségem a "spájz" funkció miatt, ezt sem akartam beáldozni a kiforgatható polcoknak. Így - tudatos döntésképpen - beáldoztam a sarkot, ahol most nincs semmi, viszont többet (de legalábbis biztosan kényelmesebben) tudok tárolni a mellette található fiókos spájzszekrényben. Itt is látszik, hogy nincsen tumultus, sok helyünk van még, bár most engem is elkapott a tárgytalanítási láz, szóval egy darabig úgyse töltjük meg a polcokat jobban.

Jaj, és most látom, hogy elfelejtettem kinyitni a sütő feletti ajtót… Itt két polc található, itt vannak a sütőbe való dolgok, a tepsik, tortaformák, ilyenek.

Miután nincs felsőszekrényünk, a tányérok/poharak további tárolását is itt oldottam meg. Elég nagy készletünk van, mert szeretünk vendégeket hívni, a baráti kör meg elég nagy… :)

Az eredeti tervemen a sütő alá is tárolás került, és egy, magasabb mélyhűtő volt a hűtő mellett (a hűtő most nincs a képen), de nem találtam abból a méretből jót, ezért egy helyett kettő kisebbet helyeztünk el. Erre azért volt szükség - mármint a külön mélyhűtőre - mert megszoktuk a nagy méretű hűtőt az előző házban, ahol szabadon álló side-by-side darabunk volt, márpedig egy egyszerű kombinált hűtő nem hozza azt a méretet, nem beszélve arról, hogy a beépített hűtők jelentősen kisebbek a szabadon álló társaiknál. 
Most van egy "padlótól-plafonig" hűtőnk, amelyik, tök elég nekünk. Uhhh, kicsit rumli van… :) A hűtő feletti holt teret dobozos üdítő tárolására használjuk. Tudom, hogy ez nem valami környezetbarát, de egyszerűen nem tudok lemondani a dobozos zéró kólámról. Jaj, meg is kívántam, gyorsan bedobok egyet. :) - ez jól esik - … .) A hűtő a konyha utolsó eleme. 

Van még egy kis titkom. Ezt a dolgot nagyon szeretem. Mi van a pult és a beépített fal csatlakozásánál? Mondtam, hogy lenn semmi. De fent? Na, az a kedvenc menőségem! :) 

A konyhapultot befuttattam a falig, és itt tartom az olyan kütyüket, amiket nem akarok látni a hétköznapokban, pedig napi szinten használok. Olyan ajtót terveztem rá, amelyik felfele nyílik, de úgy, hogy nyitott állapotban se zavarjon használat közben. Pirítós sütő, turmix gép (ez a fogyókúrás üzemmódomban napi szinten használt cucc), morzsa porszívó például. A gépek a szekrény hátában kialakított konnektorba vannak bedugva, csak ki kell húzni őket a pulton, és már mehet is a munka. Ha előkerül a villanyszerelő… Addig abba az egy szem dugaljba rakom őket a szekrény mellett… :)

Nos, ilyen a konyhánk. Fokozottan igaz a tétel, hogy NEM SZABAD BEÁLDOZNI FUNKCIÓKAT a dizájn oltárán…. Nem onnan kell elindulni, hogy "jajj, de cukker konyhát láttam a pintereszten!…", hanem, hogy józan ésszel és higgadtan átgondoljuk, mi mindenünk van otthon, amit el akarunk pakolni, annak milyen célszerű formái lehetnek (például, hogy ne essen a fejünkre a felső szekrényből egy csomó műanyag doboz…), ehhez milyen bútor szükséges (hány fiók, hány polc, stb), utána elgondolkodunk, hogy a rendelkezésre álló helyen hogyan tudjuk megvalósítani a technológiai sorrend szerinti elrendezést (nejlonzacsival haza érkezem - kipakolok a hűtőbe/spájzba - kiveszem a hűtőből/spájzból - megmosom, amit kell - feldolgozom - megfőzőm - tálalom). És a legeslegvégén, amikor minden kristály tiszta, na akkor elgondolkodom, hogy ez hogy tud jól kinézni… :)

Ez a jó konyha titka.

Nagyon köszönöm Borda Gábornak (Borda Műhely), hogy csodálatosan szép munkával, és sok jó ötlettel valóra váltották a terveimet. Igaz, hogy időben egy kicsit elcsúsztunk, de ajándék extrákat kaptam kárpótlásul (a körbe festett keretet és az evőeszköz tartót), én pedig könnyen lekenyerezhető vagyok, pláne ha ilyen jól működik minden.
SHARE:

2017. szeptember 25., hétfő

SajátHázProjekt - Bemutatom a kész házunkat!

Hát ez a pillanat is elérkezett… Egy-két apróságon kívül azt lehet mondani, elkészült a házunk!!! :) Bár június végén beköltöztünk, folyamatosan alakult még a helyzet, és végül a konyha volt az a helyiség, aminek elkészülését meg kellett várnunk ezzel a poszttal. Persze megérte, de ennyire ne is szaladjunk előre, haldjunk szépen, sorban, kintről befele, lentről felfele.

Amikor házat kerestünk, nem lőttem be a stílusát. Tudtam, hogy Fót érdekel (ehhez a Budapest melletti településhez van legközelebb a gyerekek iskolája), tudtam, hogy szeretnék karámot, hogy a lovakat otthon tartsam, és tudtam, hogy természeti környezetbe vágyom. A kör már így is elég beszűkült, nem gondoltam stílusbeli megkötésekkel tovább nehezíteni a dolgunkat. A házunkat lóhátról pillantottam meg először egy tereplovaglás alkalmával. Egy természetvédelmi övezetben található, az ide vezető úton összezárnak a fák lombjai, aki nem tudja, nem is sejtheti, hogy az erődben még lakóházak találhatók.

A család nem fogadta osztatlan örömmel a költözési szándékomat, de ezt a házat meglátva tudtam, hogy itt mindenki lelkes lesz. A gyerekeket a medence fogja végleg meggyőzni, Danit meg a házat körbeölelő erdő. Így is lett. Nem vártunk sokat, leelőlegeztük, majd eladtuk a budai lakásomat, aminek az árából meg is vásároltuk új otthonunkat.

Klasszikus erdei hangulattal vettük át:

Én viszont megfogalmaztam magamnak, hogy ennél egy sokkal nyitottabb, világosabb házra vágyom, olyan provence-os hangulatra… Tudtam, hogy a sárga falakat fehérre szeretném festetni, az oszlopokat egy ettől kicsit elütő világosszürkére, csak a spalettákkal voltam kicsit gondban. Sokat kutattam… A kéket/zöldet elvetettem, mert túl "divatosnak" éreztem, a szürke is szóba került, de azt meg uncsinak gondoltam… Végül - rengeteg fotót átnézve - beleszerettem egy amerikai, fekete spalettás erdei faházba. Arra jutottam, hogy ez nálunk is szuperül működhet, és hogy ez a fekete szín a bejárati ajtónak is milyen jól állna. Amikor ezt elmondtam az itt dolgozó mesterembereknek, kiröhögtek, hogy halottasházat tervezek… Nem volt olyan gúnyos a kacaj, miután elkészült a ház. Nem lepődnék meg, ha hamarosan néhányan átfestenék a saját otthonukat…

Bár soha nem jutna eszembe a nulláról pont ilyen tömeget építeni, mégis imádom a végeredményt! Nagyon szeretek a teraszon ücsörögni (a fedett terasz zseni…), vagy a medence melletti acapulco fotelekben borozgatni esténként, és csak nézegetni a kivilágított házat.


A teraszon - a nagy bejárati ajtó melletti egyik oldalon - egy félbevágott régi padláslétrát (Woodelier) támasztottam a falnak. Erre hajtom rá a hűvösebb estére tartogatott pokrócokat, pórázt, kalapot akasztok rá. Nem csak dekoratív, de tök praktikus darab. Az ajtó másik oldalára egy üveges szekrénykét helyeztem el (Ikea Fabrikör), ebben dobozok vannak (gyufával, kutyakakis zacsival, mindenféle elengedhetetlen kütyüvel), és itt találhatók a medencézéshez beszerzett fürdőlepedők is. Az étkező asztal régi darab, a Vaterán vásároltam, körülötte a székek egyszerű Ikea (Holmsel) darabok. Nem baj, hogy nem drágák, a kutya - aki eddig egész jól viselkedett - most elkezdte lebontani őket… :(
Talán már uncsi, de a függöny és a szőnyeg is Ikea (szeretem ezeket az egyszerű és olcsó darabokat, nem rikít róluk, hogy tucatáru… Vivan és Hodde). Az asztal feletti lámpákat a Kikában találtam meg, sajnos nem emlékszem a nevükre, és a weboldalon sincsenek fenn.

Biztos nem jutott volna eszembe tornácos jellegű házat építeni, pedig nagyon klassz dolog! Igaz, a szobákat sajnos leárnyékolja, de a teraszt ez teszi intémmé és hangulatossá. Nyáron rengeteget ültem a függő fotelemben (Eligo Dondolo), amelyet nagy kedvezménnyel online rendeltem az egyik kedvenc oldalamon, a MONOQI-n. Vigyázzatok, meg ne nyissátok, mert oda a fél vagyonotok, az tuti… :)

A különleges régi padot szintén a Vaterán találtam, ezt még szeretém kicsit átfesteni, de ez már jövő tavaszra marad. Bár igazság szerint megszerettem ezt a barna színt is. 
Bentről kifele is jó a látvány… 

A házban kezdjük talán a konyhával, amit egész egyszerűen imádunk! Dani nagyon megdícsért, hogy minden mennyire profi és kézreálló… Tiszta mázli, végül is ezt tanítom (TÉRTANODA)… :)
Szentelek majd egy külön posztot a konyhabútor elrendezésének, most csak kívülről mutatom meg.
A konyhafal festett fehér MDF anyagból készült, a fenyő frontok pedig egy spéci rétegelt lapból, amely eredetileg házak homlokzatának burkolására szolgál. Ezt Gáborék (Borda Műhely) szépen kikefélték (hogy jó rusztikus legyen). A pult a Mirage JW 12, 120x240-es lapokból készült a Csempe Doki jóvoltából. 
A konyha mellett nagyon tágas étkező található. Az asztalt Vácról rendeltem a VF Antikvitástól, ez náluk sztenderd készlet. A padot egyedileg csináltattam. A székek eredeti Vitra Pantonok, a PointZero-tól. A fehér váza egy nagyon régi Ikeás darab, a benne található mű eukaliptusz ág szintén Ikea, de új, a gyümölcsös tálat Bécsben vettem az Interio-ban. A kék párnák a padon a Mömaxból jöttek, a fekete-fehér párnák Jysk-ös darabok.  Az óriási fehér függesztékek a Normann Coppenhagen ikonikus Bell lámpái (itt), ezeket meg lehet rendelni az Újlipótvárosban a Mobili Mania-nál. 

A festményt a Galéria Savarián vettem hirtelen felindulásból, de egészen megszerettem… :) A hasított bőrcsíkokból készült RUG SOLID szőnyeg szintén dán termék, ezt is a MONOQI-n vettem. Nagyon szeretem.

A teherautó gumiból készült kosár, amelyet mi fatartónak használunk egy bécsi lakberendezési kiállításról került hozzánk, és már a harmadik otthonunkban szolgál hűségesen. Az egyszerű minimál kandallót Ferencz Lukács építette, akivel már nagyon sokat dolgoztam együtt, és akinek a tanácsaiban, vagy munkája minőségében még soha nem csalódtam.
A simított cement padlót Havelka Zoli (beton-dekor) készítette nekünk a legnagyobb gondossággal, és őszintén mondhatom, csodálatosan szép lett a végeredmény. 
Folytassuk a nappalival….
A kanapét (Big névre hallgat) még régen vettük az IDdesignban. Szeretjük, de el kell mondanom, hogy nem valami jó minőség (össze-vissza vannak a varrások, elég gagyi a tömés), és nagyon paraszt volt a kiszolgálás/szervíz. Az álló lámpa egy Serge Mouille replica és egy angol cégtől rendeltem, amely azóta csődbe ment. Nekem szerencsém volt, még éppen megkaptam a lámpám… A fekete Egg Chair szintén replica, ezt is annyira régen vettem, hogy az - egyébként magyar - cég szintén megszűnt már. A szőnyeget Isztambulból hoztuk - van már annak is majd' 10 éve - de hasonlóakat lehet venni "patchwork" címszó alatt a Carpetvista oldalon. Én már kicsit unom, az elmúlt években eléggé elcsépelték, szerintem le fogom cserélni egy "vintage koptatottra". A két dohányzóasztalt a GoaHome-ban vettem nem olyan régen.

6 db Ikea Malm komódott vettem, amikor akciós volt, nem tudom, képben vagytok-e, de ez az Ikeának a legnehezebben összeszerelhető bútora, agyf.szt kaptam, mire mindet összeraktam. A második után már azzal szórakoztam, hogy papír nélkül, és időre raktam össze, hogy saját rekordokat döntögessek… :) A képeket az utazásainkról hoztam (Buenos Aires, New York, London), és most bekereteztettem őket.


A nappaliból a fürdőszoba-hálószoba helyiségbe jutunk. Itt található a hastok asztalból készített fürdőszoba pult (Jófogás), amelyre a GoaHome-ban vásárolt kő mosdótálat tettem. Ez volt egyébként az első darab, amit az új háznak vásároltam! :) A csaptelep Kludi, a képkeret régi Ecseri piacos, a falilámpák Vaterások. A szőnyeget a HandM Home-ban vettem, a szépséges szennyestartót a ZaraHome-ban. A Mirage JW12-es egybe lapokat a Csempe Doki vágta méretre, az üvegkabint a Üvegfarm építette egyedileg.  Az egyedileg felépített zuhanytálcát szintén a Beton-Dekor kente le mikrocementtel. 


A fürdőszobát a hálószobától egy kétoldalról használható gardrob szekrény választja le. A fürdő felőli Danié, a háló felőli az enyém. Egymásnak fordítottam 60 cm és 40 cm mély Ikea Pax elemeket így lett összesen 1 méter mély a szekrény.


A falilámpákat az AliExpresszről rendeltem (szintén Serge Mouille replica),  az éjjeli asztalkák a Vivréről vannak. Óvatosan rendeljetek innen drágább cuccokat, mert mindegyikkel megjártam, és sajnos - miután az építkezés csúszása miatt nem néztem meg időben a dolgokat - nem vették vissza őket. Tök drága és törött komódok maradtak így rajtam. Külön asztalost kell majd kerítenem, aki javít a furnérozásukon, vagy - egy üveg pálinkát beszopva közben - eltüzelem az egészet, és leírom elsüllyedt költségnek… 240.000 Ft… Hahaha…. Sajnos ezek az éjjeli asztalkák is elég girbe-gurbák, tök béna az illesztésük. Amúgy szépek.


A nagyon menő egyedileg gyártatott (220 cm hosszú) táskarugós matracunkat egyszerű raklapra helyeztem el, és a falra mosható festékkel festettem "ágytámlát" - amíg kicsit "megerősödünk" és megrendelhetem a csoda-bőr ágyamat… :) A konstrukció egyébként nagyon bevált - jó masszív. A matrac meg így is - úgy is szuper kényelmes. Szóval imádunk itt lenni! 

Az ágy fölé került a legeslegnagyobb kedvencem, amely az összes otthonomba jön velem rendületlenül. A Tornai Gyula néger kisfiújáról készült képet apukámtól kunyiztam el még az elköltözésem alkalmából… :)

Ezzel "bejártuk" a földszintet (kimaradt - különösebb izgalom híján - egy kis WC, egy háztartási tároló helyiség és egy lépcső alatti gardrób). Induljunk az emeletre, ahol két gyerekszoba, egy gyerekfürdő, egy mosókonyha és egy vendégszoba található. A mosókonyha berendezése még nincs kész, ezért erről most nem mutatok képet, de a többi már egész szépen alakul.

Ahogy felérünk a lépcsőn a közlekedőben a gyerek-hencsergő található. Ide került be a Ligne Roset garnitúra néhány könyvespolc társaságában. A gyerekek - szerencsére - nagyon sokat olvasnak, már alig tudom hova rakni a rengeteg könyvet. 

Innen nyílik a két gyerekszoba. 

Léna éppen hazaérkezett, amikor eljutottam a szobájához, és kiszórta a Legóit játszani.  
(Fekete kosár - HandM Home, ágy - Ikea, Tapéta - Terry Toucan by Scion)

Szása szobájával se volt kedven sokat teketóriázni, úgyhogy a hevenyészet beágyazás után - minden sz.rt a földön hagyva - lekaptam… (Ágy Ikea - fehérre lazúrozva, szőnyeg - dédnagymama, láda - Vivre)
(Asztal - ArtKraft, térkép - vidéki lomis, piros szekrények - Ikea, szék - Möbelkunst). 

Ezen a szinten van még egy lakószoba, a vendégszoba… Az ágyat, a szőnyeget, a lámpákat és a párnákat is az Ikeában vettem. Az éjjeliszekrénynek használt ládák a Vivréről érkeztek. Ezek speciel klasszak. Itt szoktunk egyébként teregetni is a hétköznapokban.
És az emeletre kialakítottuk még a gyerekek fürdőszobáját. Ide került az aranyos, kék pöttyös burkolat (Equipe Caprice Deco - többek között a Rokfortban megvásárolható). A házban itt található kád, amelynek egyik oldalán behajtható üvegfalat alakítottunk ki a kényelmes zuhanyzásért. Ezt nem tudom megmutatni teljes valójában, mert annyira apró az egész fürdő...

Az üvegfal kis része itt látható, és az is, milyen vízköves… :) Amúgy gyorsan és könnyen takarítható, csak már nem volt rá érkezésem egy ideje. Ebbe a fürdőbe egyszerű ikeás mosdó került (ami alatt - most látom - egy tubus Elmex bújt el…). Látszik, hogy az utolsó képeket már nagyon összecsaptam.

És ne feletsük ki azokat, akik miatt ez az egész költözés megvalósult. A telek alsó részén, kicsit szeparáltan, de mégis a házból is beláthatóan ott vannak a lovak… :) A foltos Kara, akivel nap, mint nap hatalmasakat tereplovagolok, és a kis Titán, akinek még sok tanulnivalója van, de nemsokára Léna megbízható partnere lesz.



Hát így lakunk most. És mind imádjuk!






SHARE:
© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.