Eddig csak közeli barátaim és éppen aktuális megrendelőim tudják, hogy majd' fél éve heti két délelőtt nem vagyok elérhető: mániákus lovassá váltam. Ha éppen nem a lovon ülök, akkor oda vágyom. És, hát "ismertek": ha én egyszer valamit elkezdek… :))) Most már lovakat, és természetesen lovastanyákat nézegetek. Persze abból sem az átlagos fajta kéne. Jó példáért nem is kell messzire menni, ez a farm Prága mellett található. Látom magam benne. Csak tanulnék már meg úgy istenigazából, árkon-bokron át lovagolni. :)
(Szerintetek a malactartás bonyi dolog? :))
Képek: archdaily
Hát ez tényleg nagyon szép, én is szívesen lovagolnék benne!:-) Tényleg jó látni, hogy tehetséggel és fantáziával, hogyan lehet megújítani a klasszikus lovarda építészetet. Nagyon tetszik, hogy mennyire világos, viszont milyen ravaszul és organikus módon oldották meg például az árnyékolást is egyszerre. Én pont azt nem szerettem eddig a fedett lovardában, (bár a lovak mindig kárpótoltak érte:-) hogy nincs meg az a "szabad ég" érzés közben. Ez viszont biztos király lehet éjjel-nappal, esőben is a hatalmas tetőablakoknak köszönhetően:-)
VálaszTörlés