Pünkösd előtt már pár héttel (hónappal) tűkön ülök, mert hagyományosan ilyenkor indulunk neki nagy baráti társasággal az Őrségnek. Minden évben ugyanoda, és erről minket már senki le nem szoktat: Szalafőre a Cseri portára (ITT)… Az egy dolog, hogy a kert és a vendégház mesébe illő, az apartmanok nem az aktuális flanc szerint, hanem időtlen jó ízléssel berendezettek, mert nekünk ezek a hosszú hétvégék nem csak a helyről szólnak. Annak ellenére, hogy a "gazdasszony" Cserit és Zsoltot, mint vendéglátóinkat ismertük meg, mára már mondhatom, hogy barátként látogatunk vissza. Közösen bográcsolunk, megbeszéljük az év eseményeit, együtt kirándulunk, pünkösdi mulatunk (Cseri, idén de sajnálom, hogy nem volt "pálinka szerelmem, légy az enyém", de jövőre behozzuk!!!), őrtüzet gyújtunk, május fát állítunk, lovaskirándulunk, dödöllét kóstolunk, gyógynövényeket gyűjtünk és nem utolsósorban egész évre feltöltöjük az éléskamránkat a kihagyhatatlan őrségi olajakkal (idén se hiányozhat a konyhánkból a tökmag, dió és mogyoró olaj - szigorúan a Batha portáról).
Felhőtlen 3 napot töltünk itt minden évben, ahol a jó levegő, a finom pálinka és a kényelmes ágy tökéletes hármasának köszönhetően hónapokra kipihenem magam…
Minden keményen dolgozó embernek - testi és lelki feltöltődésre - kötelező programmá tenném a Cseri portát. Évente legalább egyszer! Úgy tudom, pont a hétvégére még van hely, gyorsan jelentkezzetek!
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!