Most már második napunkat töltjük ide-oda cikázva a Tokaj-hegyaljai borvidéken, és szenzációsan mulatunk. Először is csodás szállást sikerült foglalnunk. Idén Tolcsvára helyeztük a bázisunkat, a tavaly átadott Cziróka Vendégházba. Az apartmanok minden kényelemmel felszereltek, és nagyon szépek, még az én finnyás ízlésemmel szemlélve is. Jó meleg is van idebent, igaz - úgy tűnik - a három vendéghelyiségnek egy termosztátja van, így a fűtéseket némi rafinériával kell összehangolni - tehát talán érdemes együtt kivenni őket. Mi így tettünk, kisebb társasággal érkeztünk.
Tegnap két pincészetet és egy éttermet kerestünk fel. A Chateau Dereszlában indítottunk, akiket azóta készülünk meglátogatni, hogy Argentínában jártunk a "testvér borszászatában", az Alta Vista-ban. A francia tulajdonosnak három borászata van, az egyik Mendozában - kedvenc vörösborom, a Malbec hazájában, a másik Bordeaux-ban, a harmadik pedig itt... Kicsit megnézhettük a 400 éves pincét, és megkóstoltunk 6 bort, köztük a 2007-es 6 puttonyos aszút, amiből most halmozunk fel hasonló évjáratú fiamnak. De vittünk haza két karton Alta Vista Malbecet is... :)
Ezek után ettünk egyet a Lebuj Pincefogadóban Bodrogkeresztúron. Sokan szeretik ezt a helyet, a felszolgálás valóban nagyon udvarias, a környezet kellemes, az ételek se rossznak, de inkább olyan klasszik magyar közepesnek mondanám. Csapatunk vendéglátásban erős tagja úgy fogalmazott, hogy az alapanyagok minőségére azért érdemes volna több időt/energiát áldozni.
Ez itt a szállásunk:
Bott Judit és Bodó József borászatát a Gault&Millau Étteremkalauz új kiadásában az Év Pincészetének választották, erre a hírre felkerekedve kértünk lehetőséget a kóstolásra. És milyen jól tettük!!!! Kis családi pincéről van szó, amelyet nem olyan rég bővítettek, és ahol mindent teljes egészében hagyományos technológiákkal készítenek. A napokban itt járt amerikai forgalmazót például lenyűgözte, hogy maga taposhatta be az aszú szemeket... Képzeljétek, amikor kinyitja majd azt a palackot, amit "ő készített"... :).
Az első dűlőjüket nászajándékba vették maguknak, azóta többet hozzávásároltak, boraik is ezekről kapják a nevüket (Teleki, Csontos, Kulcsár...). A címke úgy készül, hogy Judit leírja egy papírra a nevet, beszkennelik, egy évszámmal kiegészítve felkerül a bor elejére, rá pedig egy "bott" matrica. Én korábban nem láttam olyan üveget, aminek üvegdugója van. A száraz borokat ezzel palackozzák. Esztétikus és könnyedén visszazárható.
Száz szónak is egy a vége: ha erre jártok, ki ne hagyjátok a Bott pincét! Olyan őszinte, kedves bemutatkozásban, kóstoltatásban lesz részetek (kiegészülve egy kis geológiai ismeretanyaggal, kőzetekkel, stb...:)), amelyet nagyon ritkán tapasztalhattok. Mindenképpen érdemes megismerni Juditék hozzáállást a borászathoz (Istenem, ha mindenki így állna hozzá a maga szakmájához...), és persze megkóstolni a szenzációs boraikat. Ne hagyjátok ki a száraz Csontos Furmintot (se)!!!
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!