… illetve áll… De azért annyira jó lemenni a hétvégére, hiszen van hol aludnunk.
A kisházat régi bútorainkkal rendeztük be, ezer éves képeinkkel dekoráltuk. Nem mondanám, hogy trendi, inkább egyszerű, és szerintem gusztusos.
A kisház mellett áll a középkori vizimalom. Itt tanácstalanok vagyunk, mert persze meg kéne majd ezt is csinálni vendégháznak, ugyanakkor a régi malomfelszerelésekért kár volna. Tegnap fotózás közben sikítva rohantam ki a kertbe, nehezen viselem ugyanis a fülem mellett repkedő denevéreket. :)
Egyedül a kerttel sikerült érdemben foglalkoznunk. Füvesítettünk, fákat és bokrokat ültettünk. Ja, és vettünk egy régi varrógép lábat, amire vágattunk egy mészkőlapot, erre rakjuk a grillcuccokat. Örömmel konstatáltam, hogy vidáman nő alatta a vérehulló fecskefű, ami pont kell nekünk lányom futószemölcsére (a témában minden gyógymód érdekelne, ha van tippetek).
Így állunk, azaz sehogy. Ha minden jól megy, nyár végén elkészül a szép kőkerítés. Aztán átgondoljuk mivel és hogyan tovább.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!