Kaptam egy érdekes levelet egy Nóra nevű olvasómtól, szeretném Veletek megosztani:
"Szép az oldal, jók a cikkek, minden elismerésem. A replika cuccokat legitimálni nekem nem jön be, ugyanaz, mintha egy divatszakértő azt ajánlaná, hogy koronázzam meg az öltözékem egy LV replika táskával."
Igazság szerint Nóra rátapintott egy olyan pontra, amely már jó ideje foglalkoztat engem, nevezetesen, hogy ciki-e egy bútorból replikát birtokolni, vagy nem. Ciki-e nekem, mint szakértőnek erről írnom, vagy nem.
- Van eredetiből: Starck Louis Ghost szék, Panton szék, Ligne Roset Bloom mennyezeti lámpa, egy Ligne Roset Togo garnitúra (igaz, ezt használtan vettük, és áthúzattam).
- Van replika: tojás fotel, Serge Mouille lámpa (erről írtam ITT, aminek kapcsán felvetődött a téma)
Leszögezem, alapvetően nem értek egyet a másolatok intézményével, hiszen a tervezői zsenialitásnak valóban meg kéne kapnia, ami neki jár. A saját másolataim lelkiismereti aspektusát gyorsan kiiktattam: egyelőre nem tudnék - hosszú távon meg azt gondolom, nem akarnék - megvenni 1.300.000 Ft-ért egy álló lámpát, vagy 3.000.000 Ft-ért egy fotelt, így én személy szerint a vásárlásommal nem károsítottam meg az eredeti gyártókat. Ezen a témán lehet moralizálni évekig, ki így, ki úgy gondolja...
A Tojás fotel beszerzése óta foglalkoztat a kérdés. Nem kérődztem a válaszon sokat, mert arra jutottam, hogy ha én személy szerint nem érzem kedvem/ízlésem/jó érzésem ellen valónak egy replika bútor birtoklását, akkor ennyi.... Örülök Nóra kérdésének, mert így kénytelen vagyok szavakba önteni a véleményemet.
Soha nem jutna eszembe kamu Louis Vuitton táskát, vagy Omega órát hordani, és tudjátok miért nem? Mert marhára nem akarom megmutatni, hogy van olyanom, amikor nincs.
Hát itt van a kutya elásva... Nem az a fontos, ahogy kinéz, hanem ahogy hívják, amit az a márka képvisel, tehát a fíling, amit a birtoklástól magunkénak érzünk, vagy amit mi szeretnénk, hogy mások belénk lássanak. Ha tetszik a Rolex óra, kapsz csomó, szinte ugyanolyan formájú középkategóriás darabot, ugyanígy van a táskával is. Nem a szépsége miatt választasz hamisítványt...
A bútorokkal másképp van ám... Nincs rájuk írva, hogy milyen márka, ki a tervező/gyártó. A lakásunk nincs kirakatban, és a nálunk járó emberek nagy része azt se tudja például, hogy a megcsodált különleges fotel híres dizájn termék. Én sem azért veszem meg, mert bármilyen luxusérzet társulna hozzá. Nem. Egyszerűen és szimplán rajongani tudok egy jól megtervezett tárgy kifinomult formájáért: amikor a funkcionalitás és az esztétika egyetlen tökéletes darabban koncentrálódik. Minden áldott nap, amikor beleülök, vagy ránézek a Tojás fotelemre, kicsit megpihen rajta a szemem, és elcsodálkozom a tervező zsenialitásán. És majd egy hete ugyanígy érzek a lámpám iránt is. :) Megállok a gépeléssel, ránézek, örömködöm a szépségén, és folytatom a munkát. Szóval nem azért tetszenek, mert menő lakásokban szerepeltek, hanem mert öröm velük együtt élni. Ennyi.
Összegezve a véleményemet: ha beleszeretünk egy formába, és találunk tök hasonlót (jó minőségben, szépen elkészítve) megfizethető áron, akkor miért fosszuk meg magunkat attól, hogy gyönyörködhessünk benne nap, mint nap? Az volna a sznobizmus, ha pusztán azért nem tennénk, mert nem telik az eredetire. Ezért nem ciki replikát venni szerintem.
Más kérdés, hogy ha célirányosan a luxus dizájnt megfizetni képes műértő közönségnek szerkesztenék lakberendezési magazint, biztosan nem foglalkoznék kamuval. Mert aki meg tudja fizetni (köszönni) a tervezőnek a zsenialitást, az tegye meg. Ő se jár rosszul: így biztosan az eredeti formát kapja meg, prémium minőségben.
Ez a blog viszont nem egy szűk réteghez szól, hanem mindenkihez, így a replikának igenis megvan a helye benne.
Ti hogy látjátok ezt a dolgot?
Szia! Épülő házunkat próbálom berendezni és nem tudtam túllépni ezen a replika nem replika témán morálisan addig amíg nem olvastam el az írásod. Szuper jól megfogalmaztad a lényeget, nagyon köszi! Judit
VálaszTörlésÖrülök, hogy sikerült feloldanom a kognitív disszonanciádat (és a magamét). :)
VálaszTörlésSzia Petra! Minden szavaddal egyetértek. Szerintem egyáltalán nem ciki megvenni, hiszen a mai magyar fiatal-felnőtt réteg nem engedhet meg magának sok design darabot, maximum egyet-egyet. Bárcsak ez lenne a legnagyobb design baki a magyar lakberendezésben. Ezekre nincs ráírva, hogy milyen gyártmány és egy átlagos ember azt sem tudja, hogy milyen design klasszikusok léteznek, nemhogy a replikái. Én külön örülök, hogy felhívtad rá a figyelmet és a lelőhelyekre is. Gratulálok a blogodhoz, folyamatosan olvasom. Európai színvonal minden szempontból.
VálaszTörlésSzia Petra,
VálaszTörlésNagyon tetszik ez a poszt, engem is régóta foglalkoztat ez a kérdés, így örömmel olvastam minden egyes mondatot. Mindig is szerettem azért a blogodat, mert bemutatod a drága design darabokat, de sosem érzékelteted azt, hogy ez csak annak a bizonyos rétegnek való, akik megengedhetik maguknak az eredeti áron. Nekem különösen tetszik, hogy - ha lehetséges - mutatsz alternatívát, hogy hol szerezhetőek be más áron. És tényleg azzal a céllal, hogy így jusson el az igényesebb, de kevésbé tehetős emberekhez egy szép forma, egy kellemes bútordarab. És valóban, miért fosszuk meg magunkat ettől az örömtől? Ennek ellenére engem is foglalkoztatott, hogy ez mennyire ciki vagy nem. Hasonló volt a véleményem, mint amit leírtál, de nem tudtam volna ennyire jól megfogalmazni. Köszönöm, hogy megerősítettél ebben!
Minden jót,
Zsuzsi
Ez a mondat 10 pontos: 'Az volna a sznobizmus, ha pusztán azért nem tennénk, mert nem telik az eredetire'.
VálaszTörlésAmikor a Nóra levelét olvastam pont arra gondoltam, micsoda fennhéjázó, sznob hozzáállás, hiszen, ha rendszeresen olvasna, tudná, hogy nem ezt képviseled..
Az alábbi linken olvasható egy interjú egy sztár designerrel, aki örül, ha másolják a tárgyait
VálaszTörlés:)
"Philippe Starck tornacipővel menti meg a világot. Ezenkívül szeret utánzatokat vásárolni az IKEA-ban, és állítása szerint a szex az igazi kreatív-kreátor."
http://www.home-mag.hu/index.php?id=291
Noémi!
VálaszTörlésÉn már csak azért nem szólok hozzá a témához, mert hajszál pontosan azt írtad le, amit én is szerettem volna. Én is ezt a mondatot akartam kiragadni :-)
'Az volna a sznobizmus, ha pusztán azért nem tennénk, mert nem telik az eredetire'.
Petra nagyon jól megfogalmazta.
Sziasztok! Szerintem ez olyan mint a "kis fekete ruha". Ki ne szeretne egy eredeti Chanelt????? Nade addig is... kinek ne lógna 1-2-9-10 a szekrényében!???? Egyszerűen azért mert imádjuk, ahogy kinéz, és ahogy kinézünk benne! :)
VálaszTörlésAzért ironikus, mert a modern design darabok egy része pont tömegtermelésre jött létre, hogy a szegényebb tömegek lakása is praktikus élhető kényelmes darabokkal lesz berendezve Egy thonet szék nem limitált szériás, extrákkal feldobott villantós karóra tipusú termék volt.
VálaszTörlésTeljes. Mértékben. Egyetértek!
VálaszTörlésNem veszek LV táskát vagy Burberry sálat sem eredetiben, sem utánzatban, mert idegesít, hogy csomó embernek van ilyen vagy olyan. De bútorokban igenis megveszem a nekem tetsző darabok másolatait, viszont ha egyszer olyan lesz az anyagi helyzetem, akkor megvenném az eredetit is. De egyenlőre nem olyan... Ennyi.
sokaknak - ebben benne vagyok en is- sajnos nem telik minden eredeti design butorra...ez meg nem azt jelenti, hogy a szepet ezek az emberek ne elvezhessek. Eppen ezert egyetertek azzal, hogy a butorban a replika megengedheto...hala a jo egnek. Ha talalok egy szep Barcelona szeket ugy megveszem mint a sicc, es meg orulok is neki, hogy azon a penzen ami az eredeti ara lett volna esetleg az egesz vagy fel lakast be is rendeztem.
VálaszTörlés+ Az eredeti itt sokszor azt jelenti, hogy most éppen xy cégnél vannak a kül. jogok, és amúgy azokat a tervezés óta már többszörösen adták-vették.
VálaszTörlésSzia,érdekelne melyik cég gyártja Debrecenben a Panton replika széket.Előre is köszönöm.
VálaszTörlésSzia,érdekelne melyik cég gyártja Debrecenben a Panton replika széket.Előre is köszönöm.
VálaszTörlés