Saját projekt: kész a gyerekszoba! :)

Na, jobb később, mint soha, végre kész a gyerekszobánk is!
Múlt hét végén végre a régi orvosi szekrény is megérkezett a sarokba, mindjárt úgy meg is pakoltam, hogy egy mákszemet nem tudnék többet bepréselni... Egyedül az elütő, csíkos szőnyeg emlékeztet még a babaszobára, idővel majd ő is elkerül (pajta projekt? - jaj, hol van az még...), és jön helyette valami "felnőttesebb". Ha Szásán (5) múlna, pókember, verda és batman lenne rajta együtt, Léna (4) pedig hercegnőket és királylányokat kérne... Zsír. Mennyire meglepő. Ez egyébként egy állandó dilemma, végül is az ő szobájuk, miért ne lehetne tele rémes giccsel és kommersz rajzfigurákkal, ha éppenséggel az okoz örömet nekik? Emlékszem, gyermekkorom egyik legszebb napja volt, amikor anyám végre beadta a derekát, és megvehettük tesómmal a szezonelő óta vágyott miki egeres, rojtosra vágott pamut ruhát, és gyöngyház színű műanyag körömcipőt a balatoni sarki trafikban. Bár nyilván nem lett volna akkora flash, ha nem másfél hónapja könyörgünk érte... Majd kapnak a gyerekek emo-s szobát, vagy bármi legyen is a szülőszomorító tidédzserdivat a nem túl távoli jövőben... Addig pedig marad ez a vidám sárga, ami a pszichológusok szerint is az egyik legjobb választás a gyerekszobákba. Egyébként nem tiltakoztak, szeretik.

A szekrényke a Möbelkunstból érkezett hozzánk, újrafestették, mert a kopottsága túlmutatott már a szexi patinán. 

Azért van egy jó nagy tolóajtós beépített darabunk is, ez nyeli el a ruhákat. Az ágyak felett - szigorúan ragasztott, biztonsági - üvegkorlátos galéria. Az ide vezető létrát ide-oda lehet csúsztatni a rúdon (amire igény szerint hinta és egyéb kínzóeszköz felszerelhető, de napi egy szimpla lógás a gerincsérvemet is hellyel-közzel helyrerakja). Ha kicsit nagyobbak lesznek a gyerekek, és már éjjel is viszonylagos biztonsággal tudnak le-fel közlekedni, akkor fel kerül az ágyuk, lent pedig marad egy a tanuló/tomboló, közösségi helyiség. Kicsit még később meg - amikor megjelenik az igény - valamilyen módon szintenként szeparáljuk őket. Hű, ez alliterált... :)

Ezt a jelentet korábban már megmutattam (gyerek nélkül), amikor a baglyok felfestéséről számoltam be. A gyönyörű ágyakat egy francia oldalon fedeztem fel (ITT), megrajzoltam a kívánt méreteket, és a szuper-szépen dolgozó BoardA legyártotta nekem. Fenyő, de antikolt (durván kefélt) felülettel , spéci páccal, így tök jól megy a világosított tölgy padlóhoz.

A mindent elnyelő, görgős tárolós parapet beépítést még régebben készíttettem el, a rácsatlakozó, ággyal megegyező felületű lábakkal és konténerrel ellátott hosszú íróasztal viszont nemrég érkezett meg. Mióta megvan az új asztal, a gyerekeim egész nap rajzolnak. Szása tegnap hat emeletes házat tervezett, de volt ám egy első "F" szint is. Szerintetek mit lát itthon? :)

A két régi, állítható magasságú NDK-s szék is a Möbelkunsból érkezett, van még vagy száz, ha tetszik, lehet menni, válogatni!

A sok ízlésfejelesztő műanyag kacat... Köztük a buzogányommal, régen sokat zsonglőrködtem. Igény esetén bohócfellépést vállalok. Persze nem... :)

Ezzel a gyerekszobával most elleszünk egy darabig. Nehéz ugyan pakolóhellyel követni a születésnapok, karácsonyok után drasztikusan növekvő játékmennyiséget, de szerencsére van a baráti körben olyan korú kisgyerek, akinek átadhatjuk a kinőtt/megunt darabokat. És sajnos rászorulókat se nehéz találni...