A somogyi dombság festői lankái közt megbúvó, 2010-ben az év éttermének választott Chateau Viszben korábban még nem jártam, pedig megnyitása óta sokat hallottam róla. Amikor a Soundon összefutottam a téma egyik jeles bloggerével, és eldicsekedtem az asztalfoglalásunkkal, ő - a várttal ellentétben - lemondóan legyintett, és kifejtette véleményét, miszerint elkéstünk, a német Stefan Gebhardt séf távozása után ne számítsunk semmi jóra... Mi azért nem mondtuk vissza a foglalást, és vasárnap este megnéztük, mi a helyzet. Nem vagyok gasztroblogger, nehezen találok megfelelő kifejezéseket az ételek minősítésére, ez egy külön szakma. Annyit azért elmondanék, hogy az ötfogásos menütől ár-érték arányban nagyon keveset kaptunk, ugyanazért az összegért - a hasonló stílusban tevékenykedő - Babel, Costes és Onyx sokkal emlékezetesebb ízélményt nyújtott (nem is beszélve a külföldi versenytársakról...), bár a főétel tényleg nagyon szólt.
Mindenezek ellenére azt mondom, remek esténk volt, a kiszolgálás végtelenül udvarias, a környezet pedig valóban csodálatos. Az étterem teraszáról a kastély tavacskájára nyílik páratlan kilátás, erről hoztam néhány fényképet.A környezet igényessége, és az igyekezet, amellyel ezt a kastélyt menedzselik mindenképpen elismerést érdemel. Szurkolok, hogy a konyha önmagára találjon, és legközelebb teljesebb kulináris élményekkel gazdagodhassunk!
© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!