"Jó kemence mellett könnyű a telelés, tartja a közmondás. Sütnek, főznek benne, szögében melegszik a gyermek, s éjjeli vacka is ott van. A gazdának a szap a kanapélya, azért is emelkedett az egyik vége, mégpedig az, mely a kemence szája felé esik. Így a fekvő ember látja: ki jő be az ajtón?..A kemence tetején szárítják a tökmagot, ami a gyermekek kedves csemegélye, de olajat is ütnek belőle. Itt szárad a rakottya fűzgallya, amit mennydörgéskor a küszöbön keresztbe kell tenni, hogy a villámcsapástól megmenekedjék a ház. A kemence tetején melegszik a kedves háziállat is, a cicelka, a macska." Forrás: Molonyay Dezső: A Magyar Nép Művészete V. kötet A palócok művészete 1922.A kemencék története a mai dekooderes bejegyzésemben.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!