Ha egy bútordarabodra nézve elgondolkodtál már, mi mindenen ment keresztül az a fa, mire Hozzád került, mennyi ember gondosan összehangolt, büszke munkája van benne, akkor most ne menj sehova: bemutatom, hogyan készítik a német és magyar otthonok új kedvenceit, a békéscsabai Cassandra natúr tölgy bútorait.
A gyár több épületből álló komplexuma Békéscsaba belvárosától "egy köpésre", három hektáron terül el. Több, mint hatvan éve szövetkezeti formában folyik a termelés, bár a tulajdon nagy része ma már egy kézben van. Az új tulajdonos 5 éve költözött Budapestről Békéscsabára, hogy rendbe szedje a rendszerváltás óta szétesett, hektikusan működő termelést. Mint mondja, a gyár megvételénél elsődleges szempont a szellemi tőke, az itt dolgozók magas színvonalú tudása volt, amely számára világossá tette, hogy a veszteségesen működő, lerobbant gyár valójában egy "aranybánya". A termelés optimalizálása a megrendelői kör erős szelektálásával kezdődött, az alvállalkozói kör leépítésével, egyes funkciók integrálásával és némi modernizációval folytatódott. A munka jól haladt, a gyár nyereségessé vált, a tulajdonos boldogan fogott neki a kiskereskedelmi hálózat bővítésének: a MaxCityben földszintjén található bolton kívül újakat nyitottak a környező országokban. Ekkor azonban a nagy tervekre rászakadt a gazdasági válság. Az export megrendelések elmaradtak, a belföldi forgalom is jelentősen csökkent. A tulajdonos szívén viseli a munkavállalók sorsát, így erején felül teljesítve új piacokat kutatott fel, és bár csökkentett létszámmal és kapacitással, de talpon maradtak. A válság csitulni látszik, a megrendelések most (lekopogjuk) szépen gyarapodnak, így sikerült visszavenni az elbocsátott emberekből. Ma 110 fővel működik a gyár.
A Cassandra Békéscsaba Bútor alapvetően két termékvonalat gyárt és forgalmaz. A klasszikus formavilágú, nemes cseresznyéből készült bútorcsaládok mellett két éve megjelent egy fiatalos, lendületes, ugyanakkor rusztikus tömör tölgyfából készített bútor, a Robin Hood, amelyet azóta két új bútorcsalád követett. Mindkét termékvonal esetében igaz, hogy a jellemzően tömör fa bútorok kiváló alapanyagból készülnek, és megfelelnek a legmagasabb minőségi követelményeknek. Így lehet, hogy egyre bővül annak a ma 135 (többségében német) városnak a száma, ahol ezek a bútorok egyre népszerűbbek.
És akkor lássuk, hogyan lesz a kérges deszkából igényes fa bútor.
A gyár kertje csendes, csak az ablakon belesve látszik a serény munka.
A beérkező deszkákat megtisztítják a kérgétől, és méretre vágják.
A hulladék egy részével a gyárat fűtik, de jut belőle az itt dolgozók családjainak is.
A feldarabolt fák ilyen vákumos szárító tartályokban érik el a megfelelően csökkentett víztartalmat.
A méretre vágott darabok gondosan rendezve várják, hogy egy megrendeléskor elővegyék őket.
Mindeközben a fafurnérokat gondos női kezek ragasztják (vagy varrják) lapokba.
A helyiség most üres, kevés furnéros elemre van szükség, a Cassandra bútorai jellemzően tömör fából készülnek. De hogy itt nem a férfiaké a terep, azt a dekoráció ékesen bizonyítja.
Ez a nagy gép préseli rá az összeragasztott furnércsíkokat a hordozóra (olcsóbb fára, vagy faforgácslapra). Hetente csak egyszer indítják be.
Tapasztalatom szerint egy bejegyzés 10-nél több képet nehezen kezel. Ezért két részben mutatom be a gyár életét. Folytatás ITT.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!