A neobarokkott leginkább a csipkés-csicsás formákhoz való elcseszett visszanyúlásnak tudnám nevezni a kifinomult, de puritán biedermeier után. A meggazdagodott polgárság hivalkodni vágyott. (Zárójelben jegyzem meg, hogy voltak olyan jóérzésű művészek is, akik a florális tekervények iránti rajongásukat új köntösben tálalták - ez lett nálunk a szecesszió). Valami hasonló történhetett mostanság, mikor is a minimált már tovább egyszerűsíteni nem képes dizájnerek kitörni vágytak, és jött a neo-neo, vagy (ahogy nekem egyszer Bacsó Bori hívta) szuperbarokk. Ekkor aztán olyan ultra-gáz darabok láttak napvilágot, mint például Kedves Ferenc lakásában megtalálható undi fotel, aminek kapcsán Bódi Sylvi és Debreczeni Zita képesek voltak összeveszni, hogy akkor most ki is helyezte azt oda... És akkor itt ez a fenti - szerintem! - lenyűgözően gyönyörű darab, ami meg bebizonyítja, hogy egy kis jó ízléssel mindenből lehet műremeket alkotni.
Szétválasztásért kiált ez az antik aprón talált, szegény sziámi iker...
Itt a már említett, a magyar celebek által favorizált darab. Aki ráérzett az ízére, a Kare-ban megvásárolhatja.
Aki pedig falra mászik az egész irányzattól, annak kötelező darab:
Forrás: http://www.design-crisis.com
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy írsz!