Nem szépítem, ez itt a miénk. Egy száz éves szecessziós ház tetőterét építettük be saját igényeinknek megfelelően. Bár számos tennivaló akad még (hiszen nem olyan rég költöztünk be), már kifotózásra alkalmas stádiumba került.
A térszervezés során a lakótér (nappali+konyha+étkező+dolgozó) maximális tágasságát igyekeztem megvalósítani. A lakótér különlegessége a benyúló "doboz", ami egyik oldalon a saját tervezésű kandallót, másik oldalon beépített konyhafalat rejt. A doboz egyfajta szeparációs célt is szolgál, optikailag leválasztja a konyhát a nappaliról, nem enged rálátást az időnként nem éppen makulátlan mosogató környékére... :-). Ugyanakkor ez szolgáltatja a nappali fő fényforrását is: a tetejére helyezett energiatakarékos reflektorok felfelé világítanak, így derített világítást szolgáltatnak a teljes térnek. Gondoskodtam mindenütt helyi világításról is: a konyhában és az étkezőben a Ligne Roset Bloom lámpái, a nappaliban az Ikea belógó állólámpája adja a fényt. A téglafal rusztikusságát szpotok súrló fényével emeltem ki.
A flipper helyére eredetileg egy antik tálalót képzeltem, de nincs szívünk megválni tőle. Aki ért hozzá, tudja, hogy az Adams Family nagy kincs, ráadásul tényleg sűrűn játszunk vele! Itt ülök most. :-) A számítógép kábelei a falban futnak, a monitort a falra "nyaltuk". Az egész lakásra jellemző az eklektika, a stílusok kavalkádja: itt például - szerintem - jól megfér Jacobsen tojásfotelje az art deco íróasztallal. A lufi Szása fiam szülinapjáról maradt ott. :-) Biztos sokan megrökönyödnek, de hát Danival beleszerettünk Párkányi Raab Péter embernagyságú Jézus szobrába. Vicces történet, ahogy hozzánk került, de ezzel most itt nem szaporítom a szót és a terjedelmet. A lakóteret az egyszerűség és letisztultság mentén igyekeztem megvalósítani. A fürdőszoba a stresszes nap utáni relaxáció helye, ezért a luxus és pompa érzetét szerettem volna becsempészni ide a kristályosan csillámos mészkő burkolattal, a csiszolt üvegcsillárral, és Starck Louis Ghost székével. Hasonlóan a fürdőhoz, a hálóban is egyfaja intim, barátságos, ugyanakkor luxuriőz hangulat kialakítására törekedtem. Itt még erős elmaradásban vagyunk, ez a szeglet azonban már kész. A Kozma Lajosnak tulajdonított kínaizáló art deco komódon álló pop art lámpa (stílus-hegyek...) búráját Ikeásra cseréltem. Fábián Gyöngyvér festménye a dolgozóasztal felett található párja, és szintén aukciós szerzemény. A hálóból, és a teljes nappali falát képező üvegajtón keresztül is, kiléphetünk a teraszra. Itt egész nyáron zöldellnek a növények, illatoznak a virágok, családilag kitelepülünk, átjönnek a barátok grillezni, borozgatni. A burkolat a társasház felújításakor felszedett eredeti cementlap, amelyből épp egy - a Travertin mészkőbe "ágyazott" - szőnyegmintányira való megmaradt. A falikutat egy antik lerakatban találtuk, elég siralmas állapotban. Saját kezemmel csiszolgattam le a teljesen elrozsdásodott felületeket, és puszta ujjal kenegettem rá leheletvékonyan a zománcfestéket, ahol szükségesnek láttam. Így lett egy lepusztult romból, hangulatosan antik. A különböző hangulatú helyiségek között az egységes burkolat használata teremt összhangot. A lakószobákban mindenütt ugyanazt a fózolt, világos tölgy svédpadlót használtam, a padlók - egyes helyeken falra is felfutó - hidegburkolata szintén egységes. A lakás fűtését és hűtését a mennyezeten futó kapilláriscsövek oldják meg, amelyekben télen meleg, nyáron hideg víz kering. Ehhez az energiát gazdaságos légszivattyú biztosítja, amelynek áramszükségletét kedvezményes ökotarifával vehetjük igénybe.
Nyáron mellékelek még képeket, a teraszunkon zöldelő fákról, és az egyik falon (a tartós szellőztetés lehetőségével egyidőben) elkészólő hatalmas graffitiről.
Ha tetszik a lakás, és szeretnél hasonlót, keress báran! :-)
Kiegészítés: közkívánatra utólag csatolom az alaprajzot. Miután ez a saját lakásunk, nem készítettem színes változatot. Előkerítettem a "régi" alaprajzot, és vázlatosan berajzoltam Nektek a bútorokat, hogy a beosztáson túl az elrendezést is látni lehessen.
© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.
Nagyon király, gratulálok! ha az idő úgy hozza, NEKED fogok szólni! amellett szépek a képek és jó a leírás is. Proffffi!
VálaszTörlésAz a flipper szerintem eléggé megbolondítja azt a részt. Jézuskátok hogy került oda?:D Itt már lehet szaporítani a szót vagy az egy másik bejegyzés lesz?
VálaszTörlésSzépítsd nyugodtan, mert ez nagyon szép! Én is ilyeneket szeretek nézni és tervezni. És a sok kézimunka is meghálálja önmagát.:-)
VálaszTörlésMeg lehetne nézni az alaprajzot is? :)
VálaszTörlésSzerintem nagyon klassz lakás!!
VálaszTörlésA terasz tündéri:)meditárran kellemes hangulatot áraszt.a másik kedvencem a gyönyörű tömörfa étkezőasztal!no meg a kortárs csillár :):)
am remélem nem baj hogy írok, nem tudom hogy keveredtem a blogra, de nagyon tetszik ;-)
anré: az alaprajzra én is kiváncsi lennék!
VálaszTörlésSziasztok! Mindenkinek köszönöm, nagyon örülök, hogy tetszik! Közkívánatra mellékelek majd alaprajzot, csak Dani beszkenneli a munkahelyén az A3-mast (amit elő kell kerítenem a cuccaim közül...).
VálaszTörlésSzia Laucsi, már mér' volna baj? Velkám, gyere sűrűn! :)
VálaszTörlésLáb, ha a Jézusunk sztoriját akarnám leírni, ahhoz új poszt kéne. Lényeg, hogy Sopsits Árpád rendezőtől került hozzánk (aki egyébként filmet készített a szobrászról). A teljes történet majd benne lesz a "visszaemlékezéseim" c. regényben... Flipper ügyben egyetértek: sokkal nagyobbat üt, mint egy antik tálaló (bár a tök fehérre festett neobarokk tálaló is jópofa lett volna a letisztult konyha mellett).
VálaszTörlésIgen-igen, csúcs a tömör-fa Cassandra asztal, nemsokára nekem is lesz! :)
VálaszTörlésÚgy sejtem akkor ezt most még nem tudom meg. A regény már nyomdagyanus?:D Lehet jópofa lett volna a tálaló, de arról nem jutna senkinek az eszébe egy delfin se:D:P
VálaszTörlésA terrendezes a fotok alapjan tetszetos,gratulalok.Az iroasztal nem art deco,hanem inkabb egy gyenge kesoszecesszio.A Kozma Lajosnak tulajdonitott komod pedig nem Kozma,de hasonlo.
VálaszTörlés