A B-612 egy olyan kreatív műhely Barcelonában, ahol különböző művészeti ágat képviselő fiatalok (és kevésbé fiatalok) egymás mellett szabadon űzik tevékenységeiket. A kezdetben véletlenszerűen közös műhelyt bérlő művészek társasága az idő folyamán igazi, egymással szimbiózisban alkotó csoporttá nőtte ki magát, ahol nemcsak egymástól tanulnak, hanem egymás munkájában aktívan részt is vesznek a tagok. A fenti lámpa a magyar származású Dudás Zoltán munkája. De találtam a weboldalon még egy- két szuper cuccot. Mint például egy könyvespolc, amibe egy régi cserépkályha ajtaját aplikálták, egy pad, amit egy kidobott szekrény lábazata tart, vagy a sokféle fából készült tárgyalóasztal a hozzá való, szintén színes székekkel. Érdemes bekukkantani hozzájuk az egyedi alumínium kartkötőkért is!
Forrás: http://www.b612barcelona.com
Ahogy a lépcsőházból belépünk, az összenyitott hall-nappali tágas tere fogad minket. A felújított, eredeti nyílászárókkal azonban az előszoba alkalom adtán szeparálható. A hallban alakítottam ki az étkezőt - Szikszai László díjnyertes kabóca székeivel igyekeztem finomítani az üvegasztal szigorú vonalait. A nappaliban és az étkezőben is régiségboltól beszerzett szecessziós csillárokkal biztosítottam a világítást. Ezek a darabok persze nem csak a funkciójukat látják el, szoborként díszítik a teret. A kanapé mögötti falat klinkertéglával "melegítettem". A dohányzóasztal az étkezőasztal kicsinyített mása. Dúl az eklektika: perzsa szőnyeggel tettem még "káoszosabbá" a teret, mégis úgy érzem, hogy sikerült megteremtenem az összhangot az egyes darabok között.
A nappalira mondhatnánk, hogy minimál, de azért tettem oda a két thai párnát és a perzsa szőnyeget, hogy ne mondhassuk. Nem is beszélve az itt nem látszó, korábban már említett gyönyörű szecessziós csillárról, ami a fém asztal fölé lóg. Ha jobban meggondolom, akkor ez inkább egy szecessziós eneteriőr megbolondítva egy kis minimállal. Vagy mi.
