Falámpa és kályhapolc

A B-612 egy olyan kreatív műhely Barcelonában, ahol különböző művészeti ágat képviselő fiatalok (és kevésbé fiatalok) egymás mellett szabadon űzik tevékenységeiket. A kezdetben véletlenszerűen közös műhelyt bérlő művészek társasága az idő folyamán igazi, egymással szimbiózisban alkotó csoporttá nőtte ki magát, ahol nemcsak egymástól tanulnak, hanem egymás munkájában aktívan részt is vesznek a tagok.
A fenti lámpa a magyar származású Dudás Zoltán munkája. De találtam a weboldalon még egy- két szuper cuccot. Mint például egy könyvespolc, amibe egy régi cserépkályha ajtaját aplikálták, egy pad, amit egy kidobott szekrény lábazata tart, vagy a sokféle fából készült tárgyalóasztal a hozzá való, szintén színes székekkel. Érdemes bekukkantani hozzájuk az egyedi alumínium kartkötőkért is!


Forrás: http://www.b612barcelona.com

Munkamániásoknak ajánlom!

Éjjeliszekrény és asztalka kombó Maria Cichy (szerencséje, hogy nem magyar... :-)) keze nyomán. Munkamániásoknak íróasztal helyett. Forrás: IDS

Tükröm-tükröm

Visszahódítják a tükrök a lakótereket. A modern lakberendezés egy ideig hanyagolta ezt a régen kedvelt dekorációs elemet (nem kell Versailles-ig elmennünk: a Sándor-palotának is gyönyörű tükörterme van!). Ma ez a lakásdekorálás olcsóbb formája, külön előny, hogy nem kell a színválasztással bajlódni :-) A hagyományos tükrök esetében ez valóban így van, de divatosak manapság a szines fóliákkal szinezett tükrök - főleg vendéglátóhelyeken találkoztam velük. Most bemutatok néhány tükör színű, de azért különleges tükröt a francia Mandellia cég kínálatából.
Az alábbi néhány darabnak az a különlegessége, hogy nem a hagyományos értelembe vett tükör, hanem falmatrica. Jó ajándék lehet karácsonyra! A cég klassz gyerek tükör kínálattal is rendelkezik! Szakemberek szerint jót tesz a gyerek én tudatának fejlődésében, ha sokszor van alkalma magát tanulmányoznia.

Kandallót mindenkinek!

Forrás: http://www.conmoto.com

A tél közeledtével szerintem mindenkiben megfordul a gondolat, hogy de jó volna a kandalló melegénél meginni egy pohár bort, vagy összekuckózni párjával és mást se csinálni, mint nézni a ropogó tüzet. Hát, glogábis felmelegedés ide, vagy oda, nemsokára úgyis megérkezik az ítéletidő hozzánk is, és hogy ennek az időszaknak a szépségeit is értékelni tudjuk , gondoltam álmodozzunk együtt. Ahogy beleástam magam a témába, kikristályosodott előttem, hogy a mai technológiai megoldásokkal a kandalló - függetlenedve a térbeli megkötésektől - mindenki számára elérhető valósággá vált. Kedves Panellakók, tessék mobil kandallót vásárolni! :-)


Forrás: http://www.vauni.com

Ezeknek a kandallóknak a tüzelőanyaga általában bioetanol, és kb. 5 %-ban a láng színét megfestő valamilyen adalék. A tűzterek kialakítása és egy speciális kerámiaszivacs miatt nem szükséges más anyag a működtetéshez, nagyon tisztán ég, nem keletkezik korom, káros égéstermék, füst.
Az alábbi kandallókat Elena Colombo álmodta meg. Szerintem lenyűgözően gyönyörűek!




Hála a Laguna Waterworks-nek már a teraszokon sem kell kandalló nélkül maradnunk! És még a fa ropogása se fogja zavarni érzékeny fülünket!



Következik néhány hagyományosabb darab a szónak abban az értelmében, hogy beszereltek és beltériek. A fűtésük változó. Van köztük bioetanolos, gázos, és hagyományos is.


Ez az egyik személyes kedvencem, a mobil tér kedvelőinek ajánlom! A tűztér a kémény kürül forgatható. És a conmoto fa tárolását is milyen elmésen oldotta meg! Szuper!





Forrás: wwww.lennox.com

Forrás: http://focus-creation.com

Forrás: http://www.bloch-design.com

Ez meg a másik nagy kedvencem a hagyományos kategóriában. Végtelenül egyszerű és tökéletes! Szerintem.

Forrás: http://www.metalfire.eu

És van, aki fordítva csinálja: lehetne neki, de nem akarja. Ilyen csodák inkább Angiliában esnek meg.

Éljen a hazai

Amior először látogat meg minket valaki, biztos, hogy azon nyomban a étkező asztalunk mellett terem. Simogatni kezdi a lapját, és gyönyörködik az élő fa finom egyszerűségében. Lehet, hogy nem fogalmazza meg magában, de én tudom, miért szereti. Ahogy ott áll masszívan, megbízhatóságot és állandóságot sugároz: a család ennél az asztalnál fog együtt étkezni 20 év múlva is. És hogy még sem telepszik rá a térre, annak titka az asztal arányaiban rejlik. A lábakhoz képest körülbelül fele olyan vastag asztallap horizontálisan nem vágja el a teret: az az érzésem, hogy felfele nyúlik és nem szétterül.
Persze vendégeink lemondóan legyintenek, hogy náluk nem férne el ez a csodadarab. Pedig dehogynem! A Cassandra lakberendezés 1400x750 és 2700x1000 között számtalan méretben legyártja az asztalt, kérésre a már létező elemekből egyedi méretet is elkészít.

Forrás: www.butorszalon.hu

A hibáival szeretem

Forrás: http://www.tomgeorge.hu

Éljen-éljen, több hónap kényszer nélkülözés után, megint (m)ehetünk a TOMGEORGE-ba(n)! Nagyon elszomorodtam, amikor bezárták az éttermet, és amíg a felújításról keringő városi pletykák el nem jutottak hozzám (Sztanó - alias Tom - valahogy mindenkinek a legjobb barátja, csak nekem nem…), komolyan megijedtem, hogy Budapest legtrendibb éttermének búcsút mondhatok. Pedig nem sok helyen ehet az ember (majdnem) egy asztalnál David Copperfield-del. És ha nem szaladnak oda a lelkes vendégek fényképezőkkel, akkor ma sem tudom, hogy a melettem ülő nyeszlet kis pasi egy sztár – akinek a másnapi előadására mellesleg volt jegyem (sok a mai blogomban a zárójel, tudom, de még csak annyit, hogy SZUPER volt a show).
A fenti kép magáért beszél, a hely lenyűgöző. Valóban kozmopolita: a világon bárhol kitűnne és kedvenc lenne. És nem csak szép, hanem megvan benne az a megfoghatatlan plusz, amitől olyan élmény benne lenni, hogy inkább megiszol még egy pár Gin Fizzt (nincs még egy olyan bár, ahol ilyen jól készítenék!), csak ne kelljen elmenned.
Ahogy először beléptem, úgy éreztem, jártam már itt. Azon gondolkodtam, hogy tényleg ennyire otthonos a dizájn, hogy a szó szoros értelmében így működik, vagy más áll a háttérben? Elkezdtem kutakodni a képeim között, és megtaláltam! Marcus Nispel loftja a new yorki SoHoban.

Forrás: http://www.apartmenttherapy.com

Sajnos a székek esetében a tervező a dizájt a funkcionalitás elé helyezte. Imádom Bass és den Herder égetéses technikájával készített barokk székeit, de ezek a darabok nem vendéglátáshoz készültek. Ahogy használatba vették őket a vendégek, elkezdtek kitöredezni a lábaik (amiket utólag megerősítettek), és lepotyogni a finom, égetett kis faragványok, amelyekre a vendégek előszeretettel akasztják kis táskáikat. Szomorú, hogy a kecses barokk lábakat vaspántokkal tették ormótlanná. Gyanítom az utólagos munkálatok költségei sem voltak elhanyagolhatóak. Ez tanulságos történet minden lakberendezőnek!

Fürdőszoba nagyon másképp

Több nézet is tartja magát a lakberendezők között, hogy vajon miért van az, hogy a megrendelők a fürdőszobához érve minden pénzt képesek elkölteni, pedig a kanpéjuk még mindig ugyanaz a száz éves darab, amit már a huszadik lakásba cipelnek magukkal. Természetesen nekem is meg van a véleményem a témáról. Szerintem pofon egyszerű a válasz. Azért, mert a spórolós üzemmódban megvásárolt szanitereket/csempéket nem fogom leverni a falról egy év múlva, mikor megérkezik a bónusz, a kanapét viszont simán kivágom az ablakon, és berakom a csilli-villi újat a bo concept-ből (már ki is néztem magamnak... :-))
Úgy tűnik, ezt az elmúlt évtizedben felismerték a fürdőszoba bizniszben tevékenykedő marketingesek is, és most már tényleg nincs az a dizájn, amit ne lehetne megvalósítani, és az a pénz, amit ne lehetne elkölteni ebben a kis helyiségben. Én ezt nagyon élvezem, mert gyönyörűbbnél gyönyörűbb darabok látnak napvilágot.
Most például halálosan szerelmes lettem a Ross Lovegrove (aki többek között az Apple iMac vezető tervezője is) nevéhez fűződő álomszép fürdőszoba kollekcióba, amit a VitrA-nak tervezett. Majd lefolynak a falakól ezek a gyönyörű szaniterek, nem véletlen hívják őket Freedom-nak.




Forrás: Trendir

Otthon Magazin

2005. végén készült el az első teljes egészében általam berendezett lakás. Nem sokra rá felkerestek az Otthon Magazin munkatársai, hogy megjelentessék a "művemet".

Természetesen igent mondtam a megtisztelő felkérésre, hiszen már akkor sejtettem, hogy előbb-utóbb ezen a pályán fogok kikötni. Íme az akkor készült felvételek.

Ahogy a lépcsőházból belépünk, az összenyitott hall-nappali tágas tere fogad minket. A felújított, eredeti nyílászárókkal azonban az előszoba alkalom adtán szeparálható. A hallban alakítottam ki az étkezőt - Szikszai László díjnyertes kabóca székeivel igyekeztem finomítani az üvegasztal szigorú vonalait. A nappaliban és az étkezőben is régiségboltól beszerzett szecessziós csillárokkal biztosítottam a világítást. Ezek a darabok persze nem csak a funkciójukat látják el, szoborként díszítik a teret. A kanapé mögötti falat klinkertéglával "melegítettem". A dohányzóasztal az étkezőasztal kicsinyített mása. Dúl az eklektika: perzsa szőnyeggel tettem még "káoszosabbá" a teret, mégis úgy érzem, hogy sikerült megteremtenem az összhangot az egyes darabok között.

A fürdőszoba modern és letisztult formáit míves képkerettel oldottam. Ez egyébként jellemző rám (amikor szabad kezet kapok), ha nem muszáj, nem hagyom meg a teret szigorúan egy stílusban. Ha mást nem, csak egy pici kiegészítőt becsempészek, amitől oldódik a minimál, vagy fiatalosodik a klasszikus.

A konyha nagyon világos, déli-délnyugati fekvésű, ezért választottam a sötétbarna csempét. Nem sok helyre merném. Szerintem klassz kis feszültség teremtődött (szép magyarosan mondva) a sötét-matt fal és a világos-fényes konyhafront között. Egy kis ipari ízt ad az egésznek a jobb oldalon található inox mosógép-mosogatógép együttes, amit inox pult alá helyeztem. Felette található egy sor tömör ajtós vékony szekrény, majd szünet (ide lehet helyezni a vállalhatóan szép tárgyakat), majd egy sor alumínium-edzett üveg keretes vékony szekrény.

A nappalira mondhatnánk, hogy minimál, de azért tettem oda a két thai párnát és a perzsa szőnyeget, hogy ne mondhassuk. Nem is beszélve az itt nem látszó, korábban már említett gyönyörű szecessziós csillárról, ami a fém asztal fölé lóg. Ha jobban meggondolom, akkor ez inkább egy szecessziós eneteriőr megbolondítva egy kis minimállal. Vagy mi.

Rólam

Egész életemben lakberendező voltam, csak nem tudtam róla...

A megvilágosodást 2006-tól datálom: ekkor fejeztem be első önálló lakásom felújítási munkálatait, ekkor ajánlotta fel egy sikeres lakberendező, hogy dolgozzunk együtt, és ekkor jelentem meg először az egyik népszerű hazai lakberendezési magazinban. Azóta tudatosan építem új karrieremet.

Lakberendezőként egyik legfontosabb feladatomnak azt vallom, hogy otthonosan mozogjak a mai technológiák adta lehetöségek között, így minden funkcionális nehézségre tudjak stílusos megoldást adni. Ezért én komolyan veszem az élethosszig tartó tanulást: folyamatosan képzem magam, részt veszek hazai és nemzetközi lakberendezési kiállításokon, figyelem az újdonságokat itthon és külföldön.

A Térkultúra fontos része ennek a folyamatnak, a témákat keresve tágul a látóköröm, fejlődik a szépérzékem és nő a tárgyi tudásom. Célom, hogy olvasóim még melegében értesülhessenek a nemzetközi trendekről, valamint, hogy - a munkám során nyert - konkrét és használható tapasztalatokat osszak meg velük.

Ugyanakkor a blogolás mára kibújt a lakberendezés árnyékából és önálló életet kezdett élni: időközben rájöttem, hogy élvezettel írok, és örömmel tölt el, hogy egyre több követőm akad, hogy online és nyomtatott újságok keresnek meg cikkekért.

Szeretném megköszönni ezt az érdeklődést, és remélem sikerül napról napra megszolgálnom a bizalmat!

Olvassátok élvezettel!

Hirdetőknek

Szeretnéd igényes és témába vágó termékeidet, szolgáltatásaidat eljuttatni a célközönséghez? Mi örömmel segítünk benne!

Keress e-mailen, vagy telefonon, és megbeszéljük a részleteket!

Nikoletti Petra
petra@terkultura.com
+36 30 580 6329

Kapcsolat

Ha kérdésed/kérésed van a bloggal kapcsolatban, vagy lakberendezési tanácsot szeretnél, keress fel az alábbi elérhetőségek egyikén!

Nikoletti Petra
Tel.: +36 30 580 6329
E-mail: petra@terkultura.com
Desk Office, 1145 Budapest, Jávor utca 11/A

Kapacitásunk szűkössége miatt sajnos nem tudunk nagyobb lakberendezési problémákat tárgyalni "Az Olvasó kérdezi" rovatunkban, de kisebb horderejű kérdésekben örömmel állunk rendelkezésedre!

Logo